(Kép forrása: sulinet.hu)

"Nem vagyok hajlandó elmenni a misére, mert ha nem csillivilli puccparádéban mész, az öregasszonyok kinéznek, meg biztos jól ki is beszélnek!" (megj.: Igen, azok ott felül! Ugye, milyen gonoszan bámulnak?)

vagy

"Megyek máshova, ott nem ismer senki, meg nem nézik miben vagy!"

vagy

"Engem nem érdekel, ki mit mond, nem az a lényeg, miben megy el az ember, csak hogy ott legyen. A sok öregasszony meg elmehet a sunyiba!"

(Kép forrása: www.patriotaeuropa.hu)

Hányszor, de hányszor találkozom ezzel a problémával.. Hányszor van az, hogy az ember ilyen, és ehhez hasonló külső körülmények miatt nem vesz részt szentmisén, vagy istentiszteleten? Milyen sok a keresztény pank, aki csakazértse megy el a lakóhelyén, vagy csakazértse öltözik ki, hogy túráztassa a mamik meg a papik idegrendszerét?

Akkor most kinek van igaza..? A "márpedigde"-, vagy a "csakazértse"-csoportnak? Nehéz kérdés, de kellene vele valamit kezdeni. Szerintem mindkettőnek. Illetve egyiknek sem... Számít hogy miben mész, vagy nem? Kiöltözzünk, igen vagy nem?

Se egyértelmű igen, se egyértelmű nem.. Én arra szavaznék: Jó lenne...

Miért is gondolom így?

Mert az ünneplő ruha szimbólum. Egy jelkép, amely többletjelentést hordoz.

De miért is lenne szükségünk szimbólumokra? Pont ezért, mert többletjelentést hordoznak. Egyfajta támpontok, tájékozódási pontok az életben. Egy címer, akár az országé, a településé, a kedvenc focicsapatodé, vagy az iskoládé, ahol tanulsz, jelenti számodra, hogy tartozol valahová. Hogy a fizikai térben (ami egyébként tök homogén) vannak olyan terek, amik többet jelentenek számodra, bizonyos értelemben szentek. Ahogy a kedvenc plüssmacid, meg az ötösmatekdogaíró tollad is. Biztos lehet kapni ugyanolyat a boltban, de az akkor sem lesz ugyanolyan. Számodra nem. Szükségünk van ezekre, szükségünk van a "szent"-re az életünkben. Nemcsak térben, hanem időben is. Ünneplünk, hogy kiemelkedjünk a hétköznapok egyformán múló idejéből. Ilyenkor az idő máshogy telik. Ilyenkor az ember nem gondol azokra a szürke hétköznapokra. Ünnepel. És ezek is segítenek tájékozódni (hány születésnapom volt eddig, hanyadik házassági évforduló, vagy mennyit kell még aludni karácsonyig?).

Egy misében mindez jelen van. Ott a szent tér, ahova, ha belépünk, kicsit felfelé nézünk, elcsendesedünk. Kizárjuk a külvilágot. Ott vannak a szimbólumok is. A kereszt pl. lehet csak simán két egymásra merőleges szakasz, de lehet annak a szimbóluma is, hogy élhetünk. Ott a szent idő. Az az egy óra, amikor fizikailag és fejben és lélekben ott vagyunk. Rászánjuk azt az időt. Értékessé tesszük. (megj.: milyen érdekes, hogy egyesek képesek napokon keresztül sorba állni a legújabb almás telefonért, de egy óra egy misén már nem fér bele.)

(Kép forrása: szatmar.ro)

És ott az ünneplő ruha rajtunk, ami jelez. Jelzi, hogy most itt valami csodálatos dolog fog történni. Jelzi, hogy ennek a történésnek mi is részesei akarunk lenni. Jelzi, hogy ezt mások felé is szeretnénk kommunikálni (egy lagziba se veszed fel a susogós melegítődet. vagy hát próbáld meg egyszer, aztán írd meg ide kommentben, hogy milyen volt ;) )

De még mielőtt a "márpedigde"-csoport pezsgőt bontana, és naugyézne, nekik mondanám, hogy egy bizonyos kor után illik kinőni az "azért, mert csak" "azért, mert azt mondtam" "azért mert így helyes" "azért mert ez a szokás" -jellegű érveket. Gondoljunk arra, hogy ha egy keresztény ember mondjuk azért tartaná be a Tízparancsolatot, mert ez a szabály. Könnyen belefáradhatunk, vagy kifakadhatunk (és erre van is példa): "Mennyivel könnyebb a nem keresztényeknek? Nekik senki sem tiltja a válást, nem érvényes rájuk a lopás, vagy a hazugság tilalma?!" Pedig a Tízparancsolat szabályai nem Isten önkényeskedő és igazságtalan megnyilvánulásai a hívővel szemben, hanem az életet védő korlátok. Csak gondoljunk bele: Mi szeretnénk ha nekünk hazudnának, tőlünk lopnának, vagy hűtlenné válnának velünk szemben, vagy épp lefokoznának élvezeti tárggyá? Remélem, hogy nem...

Szóval jó lenne... Magam részéről továbbra is "mutatom a frakkot" (egy jó cím mindig pozitív hatással van a nézettségre.. :P ), azaz megmutatom, hogy ünnepelni megyek.

Az életet, a megváltottságot, magamat, a másikat...